It's pretty hard sometimes.

Ezzel a bejegyzéssel nincs semmi célom. Csupán egy újabb #nyafiposzt, mert kell egy hely, ahol kiadhatom. És kissé megnyugtat, hogy van egy hely ahova leírhatom, és átgondolhatom...

Egy ideje úgy érzem, rossz irányba haladok. Minden hónapban van egy mélypontom. De ez nem az a "megfogjönniéshisztisvagyok" dolog.... Egy-két hónapja az alkatom van terítéken. Elkezdett újra zavarni, néha feltörnek belőlem a gyermekkori emlékek, és most is... Képtelen voltam megnyugodni, amíg ki nem zokogtam magam.

Tudom hogy ahhoz képest szépnek mondható vagyok, pufi, de nem kövér... És mégis.
Minden alkalommal, amikor egy ruha első látásra szerelem, és vagy nem jó rám, vagy csak az én méretemben nincs - sőt, mostanában ott tartok, h ami tök jó bőnek néz ki, az a valóságban pont passzos.... - egy világ omlik össze bennem.
Minden. Egyes. Alkalommal.

Én csak... Nem tudom. Föl akarom adni, meg akarok vele békélni, de nem tudok/nem hordhatok olyan ruhákat ami tetszik, és ez megnehezíti a dolgomat...

Mindenki más kitartó és céltudatos...
Én öt éve stagnálok, és bármit csináltam, nem jött be.
Citromkúra, vízkúra, napi 6x kevés étkezés, sok torna, alig evés....
Ha nincs sikerélményem, elveszek

Jelenleg ott tartok, hogy napi 1,5-2 liter víz, van amikor 3 is, alig eszem, igyekszem 6 után már semmit, és édességet is ritkán eszek, kb kéthetente vagy 3 egy csokit, azt is egy hétig eszem. Legalább egyszer minden héten próbálok huzamosabb időt mozogni, sokszor hétvégente addig csinálom, míg rosszul nem leszek...
És semmi.

Már igazán nem tudom mihez kezdhetnék, de rettenetesen megvisel... Néha már hányingerem van magamtól, amit eddig szépnek láttam magamon, az is néha elfakul....
De én nem voltam ilyen. Egy ideje már nem.
De a közeg amiben nap mint nap vagyok, a sok önbizalomhiányos a környezetemben, a sok olyan ember aki minden apró dologra odafigyel kényesen, olyan befolyással van rám, hogy.... Borzalmas.
Amikor az olyan mondatok mindennél jobban megmaradnak a fejedben, mint a "hát igen, 9.-ben még vékonyabb voltál"...

És egy idő után elhiszed. Minden elhiszel amit mondanak, ha valaki megemlíti h ide meg ide hízott, látni fogod, ha azt mondja hogy pufibb lettél, látni fogod, mindent látni fogsz, és fájni fog, rettenetesn.... Mert tehetetlennek érzed magad, mert egy idő után a kellő erőt sem érzed, mert legszívesebben addig hajtanád magad amíg össze nem esel, amíg azt nem akarod hogy fájjon, és üvölteni tudnál, és dühös leszel magadra és a világra és....

És szép lassan már nem tudsz élni anélkül, hogy ne találnál bizonyos időközönként valamit, ami miatt szívfájdítóan zokoghatsz.

Félek, mert nem tudom mi van velem...
Félek, mert nem tudom meddig mehet ez...
Félek, hogy egyszer nem lesz visszaút.

Ünnepélyesen fogadom~

"Ünnepélyesen fogadom hogy nem leszek többé szerelmes

Én nem leszek sohasem a játékszered, ne legyél velem rendes!"

Hát... ez az év is elkezdődött. Volt egy nagyon jó szilveszterem, szóval jól is indult, imádom az új sulimat, és igazából most minden heppi. Kivéve azt hogy ídösapám kitalálta hogy hazudozó vagyok, szóval... Rettenetesen morgok rá. De valahol el is kéne kezdeni.

Kisgyermekgondozó-nevelőnek tanulok, és meglepően nehéz. Már nagyon várom hogy kicsikkel legyünk, bár kicsit tartok attól, hogy amint ez beteljesül, azt fogom kívánni, hogy bár ne lennénk, haha. 

Gyorsan teltek a hónapok, átestünk két conon is, a télinek nagy volt a visszhangja, szóval szerintem senkinek sem kell említenem, hogy mekkora volt a sor, és mennyien rekedtek kinn, a fagyban.

Jajj, tényleg, kollégista lettem, szóval jelenleg félig Pesten lakom :) És az a vicc, hogy még így sincs időm sokszor senkire. Vagy éppen energiám, amiből két hete amúgy is alig van.

Átestem az influenzán, ráadásul rámtört a téli depresszió, néha úgy érzem magam mint egy hullámvasúton, de próbálom elnyomni, vagy nem kimutatni a dolgot.

Aztán jött apám :)) Egy kedves levelet írt anyunak, az előzmények nem fontosak. A lényeg az, hogy türelmetlen vagyok. Legszívesebben most megírnék neki mindent. Azt állította hogy hazudtam, mikor csak az igazságot írtam neki. Semmi okom nem volt arra, hogy hazudjak.

De ő már csak jobban ismer több ezer kilométer távolságból, és úgy, hogy egész napot utoljára kb. 10-11 évesen töltött velem :)
Megírnám neki hogy nem ismer.
Hogy semmi köze hozzám.
Megírnám neki, hogy majd akkor játssza az apa szerepét, ha be is tölti azt.
Megírnám neki, hogy igen, fontosak a barátaim, mert nekem legalább VAN ÉLETEM, és nem az AC meg a gép és a tv előtt ülök egész nap.

Megírnám neki, hogy nekem ez a "japán hülyeség" a hobbim, a fél életem, ettől leszek kerek és egész. Ha később kinövöm, hát kinövöm, de könyörgöm. Mindenkinek van hobbija. ((A szerencsésebbeknek hobbitja is))
Megírnám neki, hogy mennyire mérhetetlen dühöt éreztem iránta, amikor megríkatta a számomra legfontosabb embert a világon. Amikor MERÉSZELT olyat írni anyunak, amit igazán nem érdemelt meg.
Megírnám neki, hogy a volt nevelőanyámmal jobb a kapcsolatom, mint vele, a vér szerinti apámmal.

Megírnám neki, hogy mennyi mindenben téved. Hogy nem ismer, hogy félreért engem, hogy csak megjátssza a bölcs szerepét, azt, aki mindent tud, csak mert mögötte áll a "kor". Állhat mögötte akármennyi, még én is tudom, hogy nem úgy kell apának lenni, hogy évente egyszer hazalátogatsz egy-két napra, kiosztod a gyereket a picsába, szerinted ezt rosszul csinálja, szerinted azt nem úgy kéne, életviteli tanácsokat adsz miközben te is egy kibaszott léhűtő voltál egész életedben, majd lelépsz, és soha nem is keresed. És utána még neked áll följebb, h. a gyerek nem kíváncsi rád.
Szép :)
Elkap az ideg ha erre gondolok, és várom a napot, amikor a szemébe mondhatom. Amikor láthatom majd ahogy megtörik, hogy a SAJÁT LÁNYA vág ilyeneket a fejéhez, hogy egyetlen gyermeke fogja vele közölni; öregkorára egyedül fog maradni, senki nem áll majd mellette.... És az egyetlen, akire számíthatott volna, aki naivan még próbált hallgatni a szavaira, mikor mindenki mondta hogy hülyeség... Azt most vesztette el.
Ha igazán gonosz lennék, hozzávágnám, hogy úgy fog meghalni, ahogy az apja; magányosan.
De papából én csak a gyerekkori jókra akarok emlékezni. Arra a csillogásra, amit akkor láttam a szemében, amikor pici voltam, és fölnéztem rá. Hogy én voltam a kis unokája, akit - ha a maga morcos módján is - de nagyon szeretett.
Egyszer majd elmondok neki mindent. És abban nem lesz köszönet. Azt hiszem, egy lezárás lesz, lehet nem a legszebb, de muszáj lesz kimondanom. Ki akarom. Egyszer.

Találkoztam Vikivel és Lexivel, és egy hatalmasat buliztunk :D Annyira jó volt, eszméletlenül élveztem! Imádom ezt a két lányt, és Lexi.... Gyerekek, még ilyen szerelmes embert! Egész este azt hallgattuk h. mennyire boldog, szinte kicserélték... Annyira örültem neki, egyszerűen annyira átjöttek az érzelmei, hogy majdnem könnyekig hatódtam. Rengeteget szenvedett az a lány, sokat megélt, átvészelt, és most olyan boldog, hogy szavakkal elmondani sem tudom. Azt a csillogó ragyogást kellett volna látni a szemeiben, a vibrálást, a kisugárzását érezni... Mint egy kamasz, aki az első szerelmét éli, pedig már fiatal felnőtt :)
Vikimet meg vigasztaltuk, és részben neki is szól a fönti Anna & The Barbies részlet, meg úgy az egész szám.
Részben pedig a 19. születésnapomat ünnepeltük. Hihetetlen és fura érzés kimondani, mint minden évben, amikor eggyel több leszek. Annyira idegen, és hozzám nem illő, nem is tudom megmagyarázni... De majd változik, ezt is megszokom, és addigra megint eltelik egy év, fordul egyet a föld, és kezdhetem szokni a bűvös második x-et.... Ugh.

Amúgy alkotói válságban szenvedek. Se a rajzolás, se az RPC, se az írás nem megy. Olyan kőkemény artblockom van, hogy az nem igaz. Ötletek, tervek néha jönnek, de sehol a motiváció hogy befejezzem, vagy éppen elkezdjem. Remélem nem fog sokáig tartani, mert alkotni akarok, valami újjal akarok büszkélkedni, de egyenlőre csak szenvedek és tervezgetek, haha~
Bár hiszem hogy ez a bejegyzés az első lépés, ugyanis ezt is már régóta terveztem.

IV. NOÉ Cicás nap *-*

"A macska érzelmei teljesen őszinték; az emberi lények mindenféle okoknál fogva elrejthetik érzelmeiket, de a macska sohasem tesz így."

/Ernest Hemingway/

  Szóval ma ikertesómmal a Noé állatotthon Cicás napján jártunk. Eleve úgy kezdődött, hogy fél órát késtem, mert nem értem el a korábbi vonatom, és szegény Lilum kint állt a megállóban. Pont akkor ment volna, amikor odaértem xD
  Aztán elindultunk először az Örsre, aztán KI A FRANCBA egy busszal. Már majdnem Pécelen voltunk, sőt, megláttam az ismerős utcát, de eggyel tovább mentünk véletlenül. Szerencsénkre pont jött vissza busz, és elindultunk a semmibe.... Mentünk, mentünk, és egyszer csak egy hölgy megmutatta, hogy merre kell menni, mélyen, bent az erdőben. Meg kell mondjam, eléggé el van dugva, de nagyon szép hely *-* Voltak lovak is (( DE SZÉPEK VOLTAK, kihaltam *-*)), meg volt egy nagy felirat; "KUTYA SULI". Én meg így; "Nézd Lilu, kutyabuli! *-*" "Az nem kutyabuli, hanem kutya SULI xD" 

  Aztán bementünk, és aaaaa rengeteg sok kutya volt, és aranyosak voltak és kis kedvesek, és dobtunk konzervet sípolós labdával, amit az egyik kis boxer állandóan meg akart szerezni, ennivaló volt xD Lilu nem találta el, én háromból kétszer eltaláltam C: Ettünk sütit is, meg vettünk emlék mézeskalácsot *-*

Emlék kalács C:

 Aztán megnéztük a MacsKávézót, és simogattuk a cicákat, bár a holesik-holnem idő miatt nem sokan voltak kint :< Volt egy félszemű szépség, aki folyamatosan bújt, és dorombolt Lilunak, ennivaló volt *-* Aztán csináltunk pár alig minősíthető selfie-t, és megsimogattam egy kis vaddisznót ;W; OLYAN ÉDES VOLT, és ahogy ment, folyamatosan, alig hallhatóan röfögött, és drótszőre volt, és aflknfjkngjk.

  Utána ugráltunk trambulinon, és vagy 10 évet letagadhattunk mindketten xDD
Ja, igen, a nap témája a hippi volt, szóval én fejdísszel mentem, Lilukának meg vittem a cicafület, de nem tűnünk ki a kevés emberből túlzottan :'D

  Egész nap fankodtam a két rókára, és nagyon haza akartam őket hozni, de anyu nem örült volna :c Meg egy nagyonbolyhos kutyust és egy vizslát is, meg a félszemű cicát, meg volt egy vörös cica, HAAAAA ő annyira ennivaló volt *-*
  Később volt ebéd is! owo Kaptunk paprikáskrumplit, meg gyümölcsös rizst, és házi kenyeret :DD Utána volt tombola, és végül elengedtünk lufikat azokért a cicákért, akiket már nem lehetett megmenteni... Olyan megható pillanat volt, egy szomorú zene szólt alatta (("Viszlát barátom... Már nem fáj úgy..." stb szövege volt QAQ)), és annyira elérzékenyültem, hogy elsírtam magam. De többen is megkönnyezték. Szívszorító volt.

  Elindultunk vissza az Örsre, és ahogy sétáltunk volna ki, elkezdett szakadni, erre egy csaj fölajánlotta hogy kivisznek minket, és tök rendes volt tőle! :DD

Szóval összességében jól éreztük magunkat, támogattuk is a Cicamentőket, családias volt a hangulat, sokat nevettünk, és megérte kimenni, még ebben a  borongós időben is :) ♥

Gombadömping~

"Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a következő

írás depire érzékenyek és trollok számára nem ajánlott!"

Ohh Gog.

Az érettségi hét amúgy is nehéz. Stresszelni a vizsgákon, később a szóbeliken, a jövőn kattogni, a felnőtté válás küszöbén rekedni, mit lehet és mit kéne tenni, van-e tovább, és ha igen, merre? Tudd azt is, amit már ezer éve tanultál, felelj meg itthon, de dolgozz is esetleg. Amíg eddig csak lazítottál, most ezt nem teheted meg.
És tudjátok mit? Nem érdekel.
Ezt úgy értem, hogy ezeken igazán nem izgulok. Ma reggel, a töri előtt volt egy kis gyomorgörcsöm, de miután belekezdtem, úgy éreztem; igen, meg tudom csinálni. És a szóbelik is meglesznek. Tudni fogom.
Tudom mit akarok a jövőmtől. És ezért ki is állok. Amint túl vagyok ezen a megpróbáltatáson, már csak rajtam fog állni hogyan aknázom ki a lehetőségeimet, hogy megragadom-e az alkalmakat, és beleadok-e mindent. És eddig úgy néz ki, ez nem is lehetetlen.

Emellett van egy csomó barátom, akik szeretnek, és elfogadnak olyannak, amilyen vagyok. Nagyon szeretem őket, és sokat jelentenek nekem egytől-egyig.

És mégis.... Volt már veletek is olyan, amikor az életetek "teljesnek" látszott, úton voltatok a terveitek megvalósítása felé, és valami mégis hiányzott?

Pár hónapja kongtam az ürességtől. Nem tudtam magammal mit kezdeni, csináltam a dolgokat amiket kellett, robotszerűen, és hiába volt sokszor szünet amikor azt csinálhattam, ami jól esett, valami hiányzott az egészből. Aztán PÜFF arcon csapott a motiváció, tudtam mit akarok tenni, és miért, hogy kinek és mit akarok megmutatni, bebizonyítani, hogy magamért küzdök, de úgy, hogy közben ... végig volt más is. Időnként voltak hullámvölgyek, de többnyire boldog voltam, a tavasszal megérkezett a napsütés is, igazán nem kívánhattam többet.

Kevés ember van akiben teljesen megbízom. Akinek azonnal elmondom, ha valami bánt. Akihez fordulok, ha gondom van, ha elakadtam, ha valamit nem értek, vagy csak úgy érzem, még nincs elég tapasztalatom hozzá, esetleg bizonytalan vagyok.... Kb. két-három ilyen ember van. Ehhez nekem az kell, hogy tudjak bármikor beszélni az illetővel. Hogy biztos legyek a kapcsolat stabilitásában.

És vicces, de mindig olyankor dől meg ez a stabilitás, amikor már épp kezdem elhinni hogy létezik.

Bánt hogy átverem az embereket. Hogy mindig jobbnak mutatom magam, mint aki vagyok. Nem kell az ellenkezés, ismerem magamat. Tisztában vagyok a hibáimmal, és sokszor gondolkoztam már azon, hogy ha én egy kívülálló lennék, és találkoznék egy ilyen emberrel.... vajon el tudnám viselni? Hogyan reagálnék rá? 

Időnként úgy érzem, túl nagy terhet rakok egy-két emberre. A barátságunk túlságosan felbolydítja mások életét, mivel engem meg kell tanulni kezelni és elviselni, és erre nem mindenki képes... Elgondolkoztam már sokszor azon, hogy pár embernek mennyivel könnyebb lenne nélkülem. Ha továbbra is a barátom maradna... de nem terhelném le annyira. Ha nem raknék rájuk annyi terhet, ami ezzel jár... Ha nem fedném föl tovább magam nekik.

De ezek nélkül a barátságok nélkül.... rájöttem mennyire magányos vagyok. Sok barátom van, mégis kevés van, akiben ennyire meg is bízom. Akit érdemesnek találok arra, hogy megbízzak ennyire.

Lehet apámnak volt igaza. Ha ennyin kiakadok, a jövőben nem fogok megállni a lábamon. És akkor?? Ha egyszer el kell buknom, úgy is el fogok. De az nem most lesz.
Most lehet azzal jönni, hogy mártírkodom.... Ez nem így van. Én tényleg csak azt szeretném, ha senkit sem kéne megterhelnem azzal, hogy a barátom. Hogy normálisan is meg lehessen maradni mellettem.... Hogy ne legyen ennyi fölösleges érzésem, vagy legalább tudjam őket kordában tartani, megszüntetni, vagy legalább eltitkolni....

Ma elgondolkoztam hogy hogy, és miért lettem animés. És rájöttem; akárhányszor előjön ez az üres érzés... mindig az animék és mangák azok, amikkel igyekszem kitölteni, és elterelni a figyelmemet~ Vicces, haha~

"Csak az lehet igazán szomorú, aki már tapasztalta milyen boldognak lenni."

"Most múlik pontosan..."

"...Engedem, hadd menjen.
Szaladjon kifelé belőlem gondoltam, egyetlen.
Nem vagy itt jó helyen,

Nem vagy való nekem.
Villámlik, menny dörög,

ez tényleg szerelem."

Ollé! Volt egy szuuuuuuper hétvégém! >w< 
Pénteken még suli után elrohantam elintézni a pólómat hogy ezzel teljessé tegyem a cp-met, majd igyekeztem haza, mert... Hiába volt x napom, a szobám biza még mindig egy kanlakra hasonlított, a vacsora és a desszert is rám várt hogy elkészítsem, szóval volt még dolgom bőven. Amint hazaértem, nekiálltam a rakott krumplinak ((ami EGYESEK szerint nagyon finom lett, szóval büszke vagyok, hiába nem nagy ördöngősség, és ha a nagycsalád kóstolta volna, most megint menne a "Most már férjhez mehetsz Angikám" szöveg, mint csütörtökön a toron, mindegy, eltértem a témától)), miután az kész lett, megfőztem a pudingot és odatettem sülni a piskótát, maaajd szakítottam időt a szobámra is xD Az persze már csak nagyjából lett kész, de Gabi tudja hogy mennyire rendetlen tudok lenni a szobám területén, szóval őszintén szólva illő nem illő nem nagyon érdekelt xD Addigra este is lett, és úgy volt, hogy szép lassan leslattyogok elé az állomásra, ám öcsém kitalálta, hogy mivel anyunak sok dolga volt, és nem ért rá vele elmenni napközben kutyát sétáltatni, menjünk le mindannyian. Na mondom a díszkíséret. Szóval így négyesben elindultunk az állomásra, én elöl baktattam, mögöttem öcsém és a kutya, a sort pedig anyu zárta, aki semmit sem sietett el. Annyira izgatott voltam hogy szinte előre rohantam xD Miután megbizonyosodtam arról hogy Babu nem aludt el a vonaton, és összeszedtem a kis málháival, visszajöttünk, és úgy volt h. időben fekszünk a szombati napra való tekintettel, ami abból állt, hogy kb. 1-2-ig még forgolódtam az ágyban és közben folyamatosan pofáztam Gabinak, aki szerencsétlen a másik ágyon félálomban hallgatta a locsogást (Y) Ez már megszokott dolog, meg se lepődtem :'D
Aztán szombat. Omg, úgy izgultunk mind a ketten befelé menet a vonaton, bár inkább belül mint kívül xD Homestuck cp-ben indultunk el, és Babunak szokás szerint jól állt a Dave cp ((NEM FANKODHATTAM ELEGET *sob*)), anyám viszont meglát engem:
- Jézusom, Angii..... A fekete rúzs már sok.
- De nekem tetszik, és a cp-hez kell :c
- De ha bevisznek a rendőrök, megverlek :'D
*Gabi és anyu szakadnak, én meg nézek értetlenül*
- Mármint miért?
- Hát mert a végén még azt hiszik örömlány vagy...
- ANYUUUUUUUUUUUUU. D:
És utána mindhárman szakadtunk, mondom jó, így szeretnek ezek az emberek, nézze meg a ember xD
Szóval összeszedtük Yenpacit ((ő lekéste a hévét, mi lekéstük a vonatunkat, szóval epic volt)), majdnem eltévedtünk a Keleti 4-es metró részében ((csak mert én tudtam egyedül az utat, két ilyen vidékivel, meg az újonnan nyitott cuccal elég nehéz volt xD)) de csak kiértünk a tömeg és melegben a Margitszigetre. Hátramentünk a nagyrétre, ahol Yenpai átvedlett Dirk cuccba, igyekeztem beállítani a pareszát, Babu meg levedlette a Strider cuccot, SZÓVAL MÉG IDŐM SE VOLT FANKODNI A STRIDERCESTRE. ARRRRRGHHHH. Pedig direkt azért vette föl h. conon ne kelljen, és MORRR :T *telhetetlen a kisasszony*
Szóval aztán átmentünk a romokhoz fotózni, és tök vicces volt, mert így ülünk Onii-tannal egymás mellett....
- Mit csináljunk? ;__;
- Nem tudom QAQ
Szóval érdekesen indult a dolog xDD De a végefelé egyre jobban ment ((legalábbis én így éreztem, Gabi szerint még össze kéne szoknunk külön-külön vele)), és közben csomót szakadtunk, mert volt egy ilyen kör alakú.... izé. És én belül álltam, mint egy ablakban, ő meg kívül térdelt, ilyen Róméjjó és Dzsúlia feelingben, amikoris bent megcsúsztam, és majdnem ráborultam, ő meg két kézzel tartott, na mondom ez most csudálatos kép lesz x"DDDD
Arról nem is beszélve, hogy fekete körömlakkal összefestettem a szoknyámat ((remélem ez sehol sem fog látszani (Y))) éééés bónuszként eltörtem a poharam, ami után még most is szipogok, ugyanis SEHOL SEM LEHET EGY DARABOS KOKTÉLPOHARAT NORMÁLIS ÁRON KAPNI. El kéne néznem Tacskóba vagy Madaras Tacskóba, hátha valamelyikben van, de hát azok meg a világ végén... *sigh* No majd con előtt.
Aztán visszamentünk a kisrétre, és leültünk a parkos-virágos résznél~ Ott barmultunk még jó pár óráig, Babu egy csomó kutyát lefotózott, ott fankodtunk rájuk, tök édesek voltak *-* Aztán kikísértük Onii-tant a Kölötibe, mi meg elmentünk a Westibe, bekaptunk pár falatot, majd kimentünk a Gellért hegyhez. Eredetileg a várba akartunk menni, ugye a Föld órája miatt, de... Bevallom derekasan; eltévedtem. Oszt ha már ott voltunk, fölmásztunk, megnéztük a lekapcsolást, a sötétben ültünk a Szabadság szobor lábánál, és bámultuk a csillogó Pestet, illetve Budát~
Majd a fölkapcsolás után kiégett a retinánk xD És elindultunk haza, a VACSIÚJ NÉGYES METRÓVAL. Nagyon menő volt xD Csomóan csak azért kerültek hogy kipróbálhassák :'D
Aztán örültünk hogy hazaértünk, mert a vonaton állandóan be akartunk aludni, és kókadoztunk meg minden, és fáradtak voltunk, késő volt és hideg, és olyan 1-2 körül be is estünk az ágyba :'D
Aztán másnap föl is kellett kelni, és omg hát gyerekek... Ennyire hulla még nem voltam. Hisztis és nyűgös voltam és aaaaa. Aztán próbáltam magam összeszedni, a zuhany segített rajta, miután Babu elment többé-kevésbé helyre is gyüttem...
Csak tegnap este meg alig bírtam elaludni az óraátállítás miatt, reggel meg nem bírtam fölkelni >< Ma meg még föci próbaérettségi is volt, én meg egy élő hulla szintjén álltam kb. xDDD

És ennyi owo

*BÓNUSZ*

Éreztél már olyat, hogy eleged van? Hogy van egy álmod, amihez ragaszkodsz, ami mindennél fontosabb neked... És hirtelen, a sokadik próbálkozás után, amikor egyre inkább azt hiszed hogy hamarosan eléred azt az álmot... Valami történik. Egy törés, vagy pillanatnyi kiábrándulás, mintha álomból ébrednél, és úgy érzed; eleged van. Akármilyen fontos neked az az álom, nem akarsz érte tovább küzdeni. Talán sosem leszel elég "jó", talán sosem lesz meg benned valami ahhoz, hogy megkapd amit szeretnél... Nem tudod biztosan, és egyre kevésbé érdekel. Fáj, mert az az álom, amit hónapokig kergetsz, bizony szép nagy helyet foglal el benned, és nem tudod azonnal kitörölni... De próbálkozol. Legszívesebben szívet tépően zokognál, de tudod hogy nincs értelme. Semmi sem fog változni. A szíved-lelked odateheted álmod oltárára... Nem mindig elég. Csak reménykedsz, hogy nem nagyon fogja befolyásolni a későbbieket, de legszívesebben ilyenkor elbújnál, míg csöndben el nem múlik ez az érzés - már ha elmúlik egyáltalán.
De annyiszor tört már össze álmod. Ezt is egy, a világ felé mutatott hamis mosollyal próbálod minél mélyebbre temetni magadban, és soha többé nem beszélni senkinek róla... Mert a remény apró lángja még égeti szívedet, de ezt elég, ha csak te tudod. Elvégre "most múlik pontosan", és te "engeded, hadd menjen"... És csak reméled hogy sikerül teljesen elengedned.

92 értelmetlen kérdés és válasz~

Úúúú, ezer éve nem írtam ide ((IDÉN MÉG NEM IS ÍRTAM SEMMIT.)), és már régóta tervezem a visszatérést, de még nem sikerült annyira összeszedni az erőt xD Szóval kezdetnek itt van 92 kérdés és válasz, amik többnyire tök értelmetlenek, de unalom űzőnek tökéletes~ Meg hogy foglalja a helyet.

• 1. Would you have sex with the last person you text messaged? Lol nope xD Onii-tannal nem vérfertőzünk u.u
• 2. You talked to an ex today, correct? Nope, tegnap beszéltem az egyikkel~
• 3. Have you taken someones virginity? D:
• 4. Is trust a big issue for you? Nope~
• 5. Did you hang out with the person you like recently? Hahaha, ööö, eggen >///w///<
• 6. What are you excited for? A hétvége miatt *-* Yaaaayz~ Izgi lesz x3 
• 7. What happened tonight? Még reggel van ._. ((Igen, számomra csak reggel meg este létezik, nem belekötni)) Btw: Azóta beesteledett.
• 8. Do you think it’s disgusting when girls get really wasted? .__.
• 9. Is confidence cute? Igen? Szerintem minden pozitív dolog aranyos, dee... Akkor se látom értelmét a kérdésnek :"D
• 10. What is the last beverage you had? Víz ._.
• 11. How many people of the opposite sex do you fully trust? Hmmm.... Akiben teljesen megbízom, olyan nincs. Többnyire lányokkal barátkozom, és közöttük se mindenkiben bízom meg teljesen...
• 12. Do you own a pair of skinny jeans? .__.
• 13. What are you gonna do Saturday night? THIS SATURDAY WE GON' PARTY ALL NIGHT *reklám helye* DAVE DAYS ♥ http://youtu.be/GVCzdpagXOQ
  Egyébként meg jön Gabi, és megyünk vele meg Yenpai-al Margitszigetre meg mászkálni Pöstre~
• 14. What are you going to spend money on next? Conra ._. Bár még előtte póló mintára~
• 15. Are you going out with the last person you kissed? Nope~
• 16. Do you think you’ll change in the next 3 months? Biztosan~ Lezárul az életem egy nagy szakasza, valamennyit tuti fogok változni :'3
• 17. Who do you feel most comfortable talking to about anything? Hmmm.... Hei az, akivel tényleg bármikor bármiről beszélhetek, bár Yenpai is olyan, hogy vele aztán tényleg mindenről lehet beszélni x"D
• 18. The last time you felt broken? Nemrég szomorú voltam, úgy éreztem a szívem majd megszakad, mert azt hittem vége van/lesz egy olyan kapcsolatnak, amire igyekszem nagyon vigyázni~ De megoldódott a dolog :"D Csak időnként túlreagálom, és előre eljátszom a hattyú halálát x"D
• 19. Have you had sex today? What. The. Fuck. ಠ_ಠ
• 20. Are you starting to realize anything? ఠ_ఠ
• 21. Are you in a good mood? Yupp~ (◜௰◝)
• 22. Would you ever want to swim with sharks? Inkább delfinekkel .__. Bár.... Rin-chanra nem mondanák nemet ;D
• 23. Are your eyes the same color as your dad’s? Nope, az enyém kék~
• 24. What do you want right this second? CSOKI. Ohh, wait, az van... AKKOR PÉNTEKET.
• 25. What would you say if the person you love/like kissed another girl/boy? ಠ╭╮ಠ Ilyen úgy se történne meg, mert az illető tekintettel van rám, illetve ezen a téren teljesen érdektelen, szóval ha csak nem őt kapják le, illetve egy általa nagyon fanolt csávó állna elé, többnyire ez lehetetlen :"D
• 26. Is your current hair color your natural hair color? Yupp~ Bár nemsokára lesznek benne türkízkék tincsek *-*
• 27. Would you be able to date someone who doesn’t make you laugh? Lol nope. Unalmas emberekkel nem randizom. Márpedig aki engem nem tud megnevettetni, az az.
• 28. What was the last thing that made you laugh? Ez. ((Hammertime *-*))
• 29. Do you really, truly miss someone right now? Igen :C
• 30. Does everyone deserve a second chance? Másodikat még igen. De nagyon tudom szeretni amikor valaki kap harmadikat és negyediket is, és ugyan azt a hibát követi el mindig, és MÉGIS kap egy új esélyt. MINEK?? Úgyis megint ugyan azt fogja csinálni.
• 31. Honestly, do you hate the last boy you were talking to? Az utolsó fiút? . . . Szerintem az az öcsém volt, és nem, nem utálom xDD
• 32. Does the person you have feelings for right now, know you do? Most mondanám hogy érdekes lenne ha nem tudná, de nem mondom, mert simán kinézem belőle, hogy ha nem mondom el neki, máig se vágja le x"D
• 33. Are you one of those people who never drinks soda? Eggen. Semmi szénsavasat nem szoktam inni... Max. nagyon NAGYON ritkán~
• 34. Listening to? .__.
• 35. Do you ever write in pencil anymore? Csak amikor rajzolok C:
• 36. Do you know where the last person you kissed is? .__.
• 37. Do you believe in love at first sight? Üüümm... Is-is. Van amikor csak föllángolás, de van olyan, amiből tényleg szerelem lesz uwu
• 38. Who did you last call? Mama~
• 39. Who was the last person you danced with? O_O Idk.
• 40. Why did you kiss the last person you kissed? Merrrrt ő csókolt meg engem? És mert miért ne? :'D
• 41. When was the last time you ate a cupcake? Hát az se most volt... Nem is tudom mikor sütöttem utoljára Q_Q
• 42. Did you hug/kiss one of your parents today? Anyut mielőtt elment dolgozni C:
• 43. Ever embarrass yourself in front of a crush? MINDIG?? Amúgy is mindig zavarban vagyok ._.
• 44. Do you tan in the nude? .__.
• 45. If you could, would you take back your last kiss? Nope~
• 46. Did you talk to someone until you fell asleep last night? Mindig előtte kikapcsolom a gépet, de közvetlenül alvás előtt csak a szokásossal~
• 47. Who was the last person to call you? Mama :'D
• 48. Do you sing in the shower? Eggen x"DD MINDIG.
• 49. Do you dance in the car? Úristn.... Néha :'D
• 50. Ever used a bow and arrow? Egyszer majálison kipróbáltam, meg osztálykiránduláson is és búú *3*
• 51. Last time you got a portrait taken by a photographer? Tablófotózás idk mikor volt~
• 52. Do you think musicals are cheesy? NOPE. Szeretem a musicaleket! D:
• 53. Is Christmas stressful? Már akinek ._.
• 54. Ever eat a pierogi? Eperke megígérte hogy egyszer csinál pirogot, de még nem jutott el odáig és NÚÚÚÚÚÚÚÚ D":
• 55. Favorite type of fruit pie? Barackos *3*
• 56. Occupations you wanted to be when you were a kid? Hercegnő, színésznő, ballerina, állatorvos, tanárnéni.... Csak a szokásos owo
• 57. Do you believe in ghosts? Na ná~
• 58. Ever have a Deja-vu feeling? Sokszor szokott deja vu-m lenni~
• 59. Take a vitamin daily? Nope~
• 60. Wear slippers? Yupp~
• 61. Wear a bath robe? Assassin's Creed-es *w*
• 62. What do you wear to bed? Most épp egy fekete halásznacit, meg egy lila hoooosszúúú pólót~
• 63. First concert? Még nagyon anno Barbee koncert? Maybe :'D
• 64. Wal-Mart, Target or Kmart? .__.
• 65. Nike or Adidas? .__.
• 66. Cheetos Or Fritos? Cheetos? :'3
• 67. Peanuts or Sunflower seeds? Nehéz kérdés D: Szotyi~
• 68. Favorite Taylor Swift song? You belong to me ♥ De amúgy Taylor összes számát imádom~ ((Az is kedvenc amit Eddel énekel *-*))
• 69. Ever take dance lessons? Elsős koromtól 8.-ik jártam hip-hop/színpadi táncra~ ((Flash Dance, Starlight Dance Company, Atom Dance))
• 70. Is there a profession you picture your future spouse doing? .__.
• 71. Can you curl your tongue? Eggen >w<
• 72. Ever won a spelling bee? Nálunk ilyen nem volt ;w;
• 73. Have you ever cried because you were so happy? Amikor túl sok pici nyuszit nézegettem, elsírtam magam a boldogságtól.
• 74. What is your favorite book? Jane Eyre ((A lowood-i árva))
• 75. Do you study better with or without music? Változó. Van amikor jobb zenével, van amikor jobb csöndben~
• 76. Regularly burn incense? Most is épp égetek, haha~
• 77. Ever been in love? Túl sokszor is....
• 78. Who would you like to see in concert? PatR! ♥ De van még egy csomó akinek szívesen elmennék a koncertjére ;w;
• 79. What was the last concert you saw? Szimfonik Live 3 ♥ 
• 80. Hot tea or cold tea? Meleg~
• 81. Tea or coffee? Tea~
• 82. Favorite type of cookie? Amerikai csokis keksz~
• 83. Can you swim well? Hátöö... Fogjuk rá :'D Idk hogy úszom~
• 84. Can you hold your breath without holding your nose? Yup~
• 85. Are you patient? Szerintem igen ._.
• 86. DJ or band, at a wedding? LOL őőő.... SZÁZ TAGÚ CIGÁNYZENEKAR.
• 87. Ever won a contest? .__.
• 88. Ever have plastic surgery? .__.
• 89. Which are better black or green olives? Utálom az olivát.
• 90. Opinions on sex before marriage? A mai világban?
• 91. Best room for a fireplace? Nappali~
• 92. Do you want to get married? Most már nem tudom :'D

Kereskedelmi televíziózás felépítése és szerkesztés~

Állapot: álmos

Zene: Kocsis Tibor - Soha már

http://www.youtube.com/watch?v=iesyu2EquuI

Imádom ezt a számot <3

Hát.... Ma volt az első órám a Movie Star Studiónál. A Benczúr Hotel halljában egy nagyon kedves, ám tipikus, "egyszerű" szőke leányzó, Gabi fogadott bennünket. Elmondta, hogy ő minden óra előtt ott lesz hogy segítsen, majd mikor megjött Vanda és az operatőr, Ádám, bementünk mind a tizenöten a terembe. ((Mama persze kint maradt.))
Első lépésként Vanda bemutatkozott, elmondott egy csomó mindent magáról és a műsorvezetésről, a szerkesztésről és a vágásról, és hogy a digitális átállás miatt most már a műsorvezetőknek is kell tudniuk kamerát kezelni.
Ádámnál ugyanis egy nagyon pici, fényképező gépre emlékeztető kamera volt.
Az első feladatunk a bemutatkozás volt.
Könnyű lesz... HITTÜK MI. Én annyira izgultam, hogy széttörtem a kezeim, és a bőrt olyan szinten lekapartam h. két ujjamon is bevérzett, amit egyik kedves csoporttársam, Zsófi észre is vett :"D
Elterveztem h. bemutatkozok a következőképpen:

• Nevem, honnan  jöttem, stb.
• Sulim
• Hobbik
• Jövő
• Szeretek utazgatni, japán kultúra, nyelvek imádása, stb.

Ehelyett ez következőképpen nézett ki: Vanda mondta, h. "Jöjjön a mosolygós kislány", Angica kiáll, próbálja leplezni zavarát, kezeit maga mellé szorítja, és ledarálja rövid kis életét úgy, h. kb a felét kihagyja a tervezetteknek, majd rák vörösen, remegő lábakkal, kérdőn néz Vandára. Vanda közölte h. nagyon bájos vagyok meg minden, csak legyen kicsit több önbizalmam. :'D

Aztán miután mindenki bemutatkozása lement, volt egy pici szünet, ami alatt kellett egy rövid hírt írnunk. 

Két csopira lettünk osztva, és a mi csopinknak arról kellett egy rövid adást ((Kb. mint a Reflektor)) lehoznunk, h. David Beckham múlthéten elesett a kínai focipályán öltönyben. A másik csapatnak meg arról, h. Istenes Bence és Csobot Adél milyen kapcsolatban vannak/voltak.
Tök poén volt.
Itt már eléggé föloldódtam, így én mentem elsőnek:

"Sztárparádé

David Beckham lába alól kicsúszott a talaj

Jó estét kívánok, Bodnár Angelika vagyok, és ez itt a Sztárparádé.

A világhírű focista, David Beckham Kínába látogatott el egy neves rendezvényre. Az Armani öltönybe öltözött sztár szerette volna megcsillogtatni tudását, bebizonyítani, hogy még volna helye a műfüves pályán, ám hatalmasat bukott.

Amint meglendítette a lábát, megcsúszott, és háttal előre közelebbről is megcsodálhatta az ázsiai föld szépségeit. Lehet hogy azért, mert nem ismerte a kínai pályát, vagy tényleg jobb lenne már fölhagynia a műbőr rugdosásával? A felvételt és további képeket megtekinthetik weboldalunkon, a www.sztarparade.hu oldalon, ahol még egy interjút is találhatnak a sztárral, amiben mesél a kínos incidensről is."

Meg lettem dícsérve, nagyon ügyi voltam, és Vanda azt mondta tök profi volt :D

Miután mindenki fölolvasta a magáét, Vincével ki lettünk választva műsorvezetőknek, Via és Zsófi pedig a vendégeink voltak. Arról kellett VOLNA faggatnunk őket, h. David miért nem jött el ha hívtuk, meg erről a kínos dologról.
Hát.... eléggé gázak voltunk, és uncsi volt xDD
Azután fordult a kocka, ők voltak a műsorvezetők, Vince David én pedig Victoria.
A vége az lett, hogy már nem is arról beszélgettünk mennyire gáz h. David elesett, hanem hogy én egy új kollekciót dobok piacra, amit kifejezetten sportolóknak terveztem, hogy ha elesnek, ne repedjen szét az alsóneműjük xDD
Tök vicces volt~
És a végén Ádámtól megismertük a különböző kameraállásokat is.
És már alig várom a holnapi portfólió fotózást! <3

Azután még elmentem egyet andalogni a Margitszigetre Rune-nal~ <3